Hasznos tundnivalók tanácsok érmékrõl bankjegyekrõl numizmatikáról
Születésnapi újság Ajándék újságok
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas Kulturális és Mûkereskedelmi Portál: online piactér antik mûtárgy  kortárs régiség könyv
Keresés az Antikrégiség.hu Piactéren Részletes keresés >>>
Kövessen az Antikrégiség.hu Piacteret a Facebookon


Régiség kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik bútor Antik bútor (6272)
RSS feliratkozás: Bélyeg Bélyeg (3232)
RSS feliratkozás: Egyéb régiség Egyéb régiség (3691)
RSS feliratkozás: Ékszer Ékszer (360)
RSS feliratkozás: Ezüst, fémtárgy Ezüst, fémtárgy (875)
RSS feliratkozás: Festmény Festmény (3313)
RSS feliratkozás: Grafika, rézkarc Grafika, rézkarc (537)
RSS feliratkozás: Hangszer Hangszer (710)
RSS feliratkozás: Képeslap Képeslap (1393)
RSS feliratkozás: Lámpa, csillár Lámpa, csillár (1032)
RSS feliratkozás: Militária, fegyver Militária, fegyver (740)
RSS feliratkozás: Műszaki tárgyak Műszaki tárgyak (2012)
RSS feliratkozás: Néprajzi tárgy Néprajzi tárgy (427)
RSS feliratkozás: Óra Óra (843)
RSS feliratkozás: Papírrégiség Papírrégiség (1275)
RSS feliratkozás: Pénz, érme Pénz, érme (1646)
RSS feliratkozás: Porcelán, kerámia Porcelán, kerámia (4211)
RSS feliratkozás: Szobor Szobor (807)
RSS feliratkozás: Textil, szőnyeg Textil, szőnyeg (1172)
RSS feliratkozás: Üveg, kristály Üveg, kristály (1064)
RSS feliratkozás: Vallási tárgyak Vallási tárgyak (243)


Könyv kategóriák:
RSS feliratkozás: Antik könyv Antik könyv (1874)
RSS feliratkozás: Életmód, egészség Életmód, egészség (237)
RSS feliratkozás: Gasztronómia Gasztronómia (187)
RSS feliratkozás: Gazdaság, üzlet Gazdaság, üzlet (59)
RSS feliratkozás: Gyerekkönyv Gyerekkönyv (433)
RSS feliratkozás: Idegen nyelvű Idegen nyelvű (359)
RSS feliratkozás: Irodalom, regény Irodalom, regény (1747)
RSS feliratkozás: Lemez, CD, DVD Lemez, CD, DVD (1225)
RSS feliratkozás: Műszaki könyv Műszaki könyv (318)
RSS feliratkozás: Művészeti könyv Művészeti könyv (783)
RSS feliratkozás: Nyelvkönyv, szótár Nyelvkönyv, szótár (176)
RSS feliratkozás: Régi diafilm Régi diafilm (148)
RSS feliratkozás: Régi újság, folyóirat Régi újság, folyóirat (1720)
RSS feliratkozás: Sport Sport (168)
RSS feliratkozás: Tankönyv Tankönyv (534)
RSS feliratkozás: Történelem Történelem (476)
RSS feliratkozás: Tudományos könyv Tudományos könyv (462)
RSS feliratkozás: Útikönyv, földrajz Útikönyv, földrajz (243)
RSS feliratkozás: Vallási könyv Vallási könyv (576)


Galéria: online tárlatok
RSS feliratkozás: Festmény kiállítás Festmény kiállítás
RSS feliratkozás: Fotográfia kiállítás Fotográfia kiállítás
RSS feliratkozás: Iparművészet Iparművészet
RSS feliratkozás: Kerámia kiállítás Kerámia kiállítás
RSS feliratkozás: Szobor kiállítás Szobor kiállítás
RSS feliratkozás: Textil kiállítás Textil kiállítás
RSS feliratkozás: Történelmi kiállítás Történelmi kiállítás
Segítség:
Hogyan adjak el?
Hogyan vásároljak?
Kövessen minket!
Kövesse az Antikrégiség.hu TV adásait a YOUTUBE-on!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Twitteren!!
Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!! Csatlakozzon az Antikrégiség.hu közösségéhez és kövessen minket a Facebookon!!
Hirdetések
Antikrégiség.hu akadémia

Az Antikrégiség.hu Akadémia azzal a szándékkal jött létre, hogy hasznos tudnivalókat, információkat közvetítsen a kezdõ mûgyûjtõknek és a régiség, mûvészet iránt érdeklõdõ szélesebb közönség számára is.

ANTIKRÉGISÉG.HU AKADÉMIA: hasznos tudnivalók, információk, tanácsok műgyűjtőknek és régiség, mûvészet iránt érdeklõdõk számára.
Hasznos segédanyag a képeslapokról
Hasznos tudnivalók a bélyegekről
Hasznos információk a numizmatikáról
Magyar Bibliakiadások listája 1466-1900
Magyar Rézmetszők listája névjegyzéke
Antikrégiség.hu Akadémia videók
A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z
 
FOGALOMTÁR:

Absztrakció
Acélmetszet
Adoniszi verssor
Akvarell
MŰVÉSZ ADATBÁZIS:

Aba-Novák Vilmos festő(1894-1941)
Ajtai Mihály rézmetsző (18. század)
Alexy Károly szobrász (1823-1880)
Almár György grafikus (1895-1974)
 

Hasznos tudnivalók érmékrõl, bankjegyekrõl, numizmatikáról

A magyar papírpénz tartásfokai:


Vadonatúj (UNC): Forgalomban sohasem volt, gyûrõdés, összehajtás, szennyezõdés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab, ahogy a nyomdából kikerül

Kiválóan szép (aUNC): Alig észrevehetõ gyûrõdéssel jellegzetes újszerûségét elvesztett, gyakorlatilag forgalomban sohasem volt, összehajtás, szennyezodés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Nagyon szép (EF): Esetleg észrevehetõen gyûrött, legfeljebb két helyen összehajtott, szennyezõdés, szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Szép (VF): Ez esetleg észrevehetõen gyûrött, több, mint két helyen összehajtott, a szennyezõdés csekély jeleit mutató, de szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Nagyon jó (F): A forgalom fokozottabb jeleit mutató, erõsebben gyûrött és szennyezett, de szakadás és hiányosság nélküli pénzdarab

Jó (VG): Jó az a hiányosság nélküli, erõsebben gyûrött és szennyezett pénzdarab, amelyen legfeljebb négy (4) centiméteres szakadás van

Közepes (G): Az a hiányosság nélküli, erõsebben gyûrött és szennyezett pénzdarab,amely legfeljebb keresztben vagy hosszában van átszakadva

Elfogatható (P): Az a pénzdarab, amelynek felülnyomat nélküli alapnyomatában vagy szegélyébõl legfeljebb egynegyede (1/4) hiányzik

 

A magyar pénzverés rövid történeti

Árpád-házi királyok

A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Bajor mintára történt a verés: a 408 grammos fontból 510 obulus (féldénár) került ki. Több kérdés még tisztázásra vár, így például az, hogy melyik verdét jelenti a REGIA CIVITAS felirat? Székesfehérvárt vagy Esztergomot? Vagy az, hogy ki verette a nagyharsányi leletben elõkerült LANCEA REGIS feliratú pénzeket? Szent István vagy Péter? Megjelennek a sziglák, ezek az apró kis jelek a pénzeken, amelyek a pénzveréssél kapcsolatos ellenõrzõjegyek szerepét töltötték be. I. András pénzein már megfigyelhetõk. A király arcképét - sematikus királyfejként - Salamon pénzein látjuk elõször. I. László a dénárverésben pénzlábváltozást rendelt el. Az új pénzláb szerint 1 font = 470 dénár, azaz javult a pénz minõsége. A XII. században "összezsugorodnak" a pénzek: átmérõjük egyre csökken, s II. Géza pénzei a világ legkisebb érméi közé tartoznak. III. Béla brakteátákat (egylapú vereteket) készíttetett. Az õ pénzein találjuk elõször a kettõs keresztet a címerben. III. Béla korából valók a bizánci típusú és kufikus írásra emlékeztetõ feliratú rézpénzek , az Árpád-ház egyetlen rézpénzfajtája. A pénzláb eddigi alapjául szolgáló fontot a magyar márka váltja fel. Súlya 233,3533 g. A XIII-XIV. században friesachi dénárok áramlottak be az országba. A magyar veretek is kezdték bizonyos mértékig ezeket a dénárokat utánozni. II. Endre a saját pénzeit is friesachiaknak nevezte. IV. Béla és utódai alatt a pénzeken díszítõelemként megjelent a liliom . Az országot a bécsi fillérek tömege árasztotta el. IV. László nem veretett obulusokat. Az õ idejében a magyar márka helyére a budai márka lépett. Ennek súlya 245,5378 g. III. Endre pénzein az oroszlán képe a velencei Szent Márk-székesegyház oroszlánját jelképezi. Az Árpád-házi pénzverés csak dénárokat és az ezek felét jelentõ obulusokat készített. A kor pénzeinek sokféleségét a kötelezõ évi pénzcsere s az ezzel járó új veretek kibocsátásának sokfélesége adja.

Károly Róberttõl 1526-ig

A pénzverés nagy reformja Károly Róbert 1323. január 1-i rendeletével kezdõdött meg. Elrendelte az ún. királyi báni dénárok verését, nyolcadrészig égetett ezüstbõl. 1325-ben kezdték meg firenzei mintára az aranyforintok verését. Az elsõ magyar aranyforint színsúlya 3,52 g volt. 1329-ben cseh mintára ezüstgarasokat veretett Károly Róbert, mert a gyakorlatban kettõs valuta volt érvényben. Az akkori pénzláb a következõ volt: 1 márka hatodrészig égetett ezüst = 12 garas; 1 aranyforint = 16 garas. Egy márka 666 ezrelékes finomságú - kb.10 latos - ezüstbõl 560 dénárt vertek, amelyeken a király képét és címerét ábrázolták.1338-tól visszatértek az aranyvalutára, és állandó értékû királyi pénzt (moneta regis) vertek harmadrészig égetett ezüstbõl. Ekkor a pénzláb: 1 márka = 480 dénár = 960 obulus. Nagy Lajos 1343-ban új pénzt veretett, de késõbb visszatért az állandó foralmi pénz használatához. Aranypénzein Szent László alakja jelent meg, és ezzel kialakult a magyar aranyak jellegzetes típusa. A dénárokon szerecsenfej képe jelzi a kamarabérlõ - Szerecsen Jakab - nevét (ún. "beszélõ címer"). A garasok verése ezután egészen Mátyás koráig szünetelt. Mária királynõ koronás dénárokat veretett, Zsigmond pénzein megjelent a négyelt címer. Bevezette a kvarting vagy vierling (fitying) nevû kispénzt, amelyból 4000 db tett ki 1 budai márkányi 2 latos ezüstöt (kb.125 ezrelék finomság). Az aranyforint pénzlába változatlan maradt, de az ezüstnél gyakran tapasztalhatók ingadozások. I. Ulászló korában 1 márka súlyban csak kb. negyedrésznyi volt az ezüst, a többi réz. V. László elrendelte, hogy 1 márka ezüstöt 1 márka rézzel elegyítsenek, és ebböl az ötvözetbõl 1300 dénárt veretett.

Ö veretett elsõ ízben többszörös súlyban aranyforintokat. Mátyás ezüstpénzei 1467-ig szintén csak negyedrész ezüstöt tartalmaztak; ekkor rendelte el hogy az ezüstpénzeket a Zsigmond-féle ezüstök mintájára kell verni. Madonnás típusú dénárait Mária Teréziáig verették uralkodóink, s hasonlóképpen garasainak típusa is megmaradt a Habsburgok trónra jutásáig. A pénzek köriratának betûtípusa is változott: elhagyták a korábbi "barátírást" és reneszánsz formára tértek át. A dénárok pénzlába 1464 óta: 1 márka 8 latos (500 ezrelékes finomságú) ezüstbõl 416 darab dénárt vertek. II. Ulászló uralkodása idején jelentek meg az elsõ tallér formájú nagy ezüstpénzek, a guldinerek , de inkább csak kísérleti jelleggel (1499). II. Lajos bevezette a nova monetát; 1 márka 4 latos ezüstból (250 ezrelék finomságú) 500 darabot vertek. A nova moneta nem lett népszerû; rosszabb anyaga miatt kényszerárfolyamon kellett tartani. Ezért 1525 nyarán megint a régi pénzláb szerint kezdtek dénárokat veretni.

1526-tól a Habsburgokig

A mohácsi csatavesztés után 1540-ig két királya volt Magyarországnak; Zápolya János és I. Ferdinánd egyidejûleg veretett pénzt. A XVI. századot a pénzhamisítás nagyarányú elterjedése jellemzi. Mielõtt továbbmennénk, beszélnünk kell röviden a szlavón dénárokról. Szlavóniát mindig magyar királyi herceg (dux) kormányozta, és a pénzverés is az õ nevével történt. II. Endre szlavóniai hercegsége idejében kezdõdik, és az ekkori szlavón vereteket a királyi pénzektõl két szembenézõ koronás fej, felettük félhold és csillag, valamint a tipológia különbözteti meg. 1196-1255 között 38 alkalommal bocsátottak ki báni pénzt. A pénzláb 1211 elótt = 1 márka = 200 dénár;1211 után 1 márka = 400 dénár. A XIII. században a báni kamara jövedelme, amely eddig a királyé volt, késõbb a báné lett. A pénzverde Zágrábban mûködött. A pénzverés alapja a magyar márka volt ( = 233,353 g), célja pedig a friesachi pénzek kiszorítása a forgalomból. A báni dénárok jobb ezüstbõl készültek mint a királyi pénzek. A forgalomban 1 báni dénár 2 királyi dénárt ért. A pénzláb IV. Béla és V. István alatt: 1 márka ezüst = 240 dénár; IV. László idejében 1 márka (875 ezrelék finomságú) ezüst = 280 dénár. Nagy Lajos idejében ismét könnyebb pénzlábat vezettek be. A báni pénzverés megszûnése Mária királynõ idejére tehetõ, minden valószínûség szerint 1384-re, amikor a királynõ elrendelte, hogy a zágrábi verdében királyi pénzeket kell verni. A szlavón dénárok éremképe lényegében végig azonos maradt. Az elõlapon két csillag között szaladó menyét képe, a hátlapon kettõs kereszt, alsó részén két szembenézõ koronás férfifej, felsó részén csillag és félhold. A kettõs kereszt alsó ágán a pénzveretõ hercegek, bánok illetve a pénzverdék jegyei láthatók.

Habsburg elnyomás kora

Magyarország pénztörténete a Habsburgok korával folytatódik. A Habsburg-uralom alá került ország pénzverését 1548 után az alsó-ausztriai kamara ellenõrizte. Az aranyforintokat a régi finomságban verték: 1 márka 23 karát 9 gren finomságú (990 ezrelékes) aranyból 69 darabot. A dénárok pénzlába: 1 márka 8 latos (500 ezrelék finomságú) ezüstbõl 436 darabot vertek. A tallérverés 1553-ban indult meg, pénzlába 1552-1581 között: 1 budai márka (894,5 ezrelék finomságú) ezüstbõl 8 8/17 darab tallért vertek, amelyeknek nyers súlya 28,820 g, színsúlya 25,780 g volt. Ritkák az elsõ, ún. "angyalos" tallérok, valamint a 60 kr-os pénzláb szerint vert tallérok is. Készült fél- és negyedtallér is, valamint 8 és 4 dénáros garas és obulus. A dénárok finomsága állandó csökkenést mutat. A garas értéke 1625-tõl 5 dénár lett. Az osztrák tartományi veretektõl való megkülönböztetés a magyar pénzeken: a magyar címer, a Patrona Hungariae képe és a verdejegyek (K-B, N-B stb.) voltak. II. Rudolf híres éremvésnökének, Abondiónak verõtöveivel igen szép tallérok készültek. II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt gyakori volt a többszörös tallérok verése is. A pénzek többsége a körmöcbányai verdében készült, de mûködtek a nagybányai, pozsonyi és a kassai verdék is. A tallérokat a birodalmi pénzláb szerint, az aranyforintokat és a dénárokat a régi magyar pénzrendszer folytatásaként verték. III. Ferdinánd 9 dénár értékû garasokat veretett; 1659-ben jelent meg a 15, majd a 6 krajcáros. 1695 után találkozunk a poltúrával, 3 dénár értékben. 1695-1705 között verték a duariusokat, 2 dénár értékben, mint különleges magyar pénzt. A dénárok finomsága 3 latra (187 ezrelékes finomság) csökkent, Mária Terézia veretett utoljára dénárokat: ezüstdénárt 1760-ban, rézdénárt 1766-ban. 1702-1711 között II. Rákóczi Ferenc veretett pénzt a kuruc felkelés számára Erdélyben és az elfoglalt felvidéki bányavárosokban. Készíttetett aranyakat, ezüst forintosokat (fél tallér), 20 és 10 poltúrás, valamint poltúrás rézpénzt. Ezüstveretek is készültek az utóbbi névértékekbõl.

A rézpénzeket késõbb Máriás ellenjegyekkel (kontramárkával) látták el. A budai márka használata 1727-ben megszûnt, helyét a bécsi márka foglalta el; 1 bécsi márka = 280,796 g. A 30 krajcárosok - azaz negyed tallér - verése 1739-ben kezdõdött. Ausztria és Bajorország 1753. szeptember 21-én pénzverési egyezményt (Münzkonvention) kötött, amely 1754-ben lépett életbe, s ezután a magyar pénzeket is a 24 forintos konvenciós pénzláb szerint verték. Az egyezmény - rövid megszakítással - 1857-ig volt érvényben. Megjelentek a 17 és 6 krajcáros billon pénzek is. A leggyakoribb ezüst váltópénz a 20 krajcáros volt. Az 1 és 1 /2 krajcáros rézpénzek veretését az 1760. október 27-i császári pátens rendelte el. 1786-ban megszüntették a 990 ezrelékes finomságú magyar aranyforintok verését Körmöcbányán: helyettük 23 karát 8 gren finomságú aranyból császári aranyakat kezdtek verni. 1 forínt = 24 krajcár értékû bécsi valuta lépett életbe 1802-ben, és csak 1816-ban tértek vissza a konvenciós pénzlábra (1 forint = 60 krajcár). 1795. április 20-án rendelték el a 12 és 6 krajcáros rézpénzek verését, és 1816-ig a rézpénzek különbözõ fajai voltak forgalomban. 1816-ban új, negyed-, fél- és egykrajcáros rézpénzeket vertek. Ezek 1852-ig maradtak forgalomban. 1856-ban Bécsben pénzügyi kongresszust tartottak. A tárgyalások eredményeként 1875-tõl kezdõdõen az ún. "Vereinsmünze"-ket (tallérokat) verték, ezüst és réz váltópénzekkel együtt. Aranypénzt csak kereskedelmi pénz céljára vertek (ún. "aranykorona"). Az 1867. évi XVI. tc. szerint a magyar pénz egyenlõ az osztrákkal, de a magyar verdékben az 1868. évi VII. tc. értelmében a dukátokat 986,5 ezrelékes finomságú aranyból verték. Az 1870. március 9-i törvény szerint megkezdték új, 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank névértékû aranypénzek verését. 1892. augusztus 2-án áttértek az aranyvalutára; 1 kg arany = 3280 korona; 1 korona = 100 fillér; 1 és 2 filléres bronz-, 10 és 20 filléres nikkel, 1, 2 és 5 koronás ezüst-, 10, 20 és 100 koronás aranypénzeket vertek, és ezek voltak forgalomban. Az elsõ világháborúban - mivel a bronzra és a nikkelre a hadiiparnak volt szüksége - acél 2, 10 és 20 filléresek készültek Körmöcbányán.

1918-tól a forintig

1918. október 28-30-án a kormány utasítására a körmöcbányai pénzverde gépeinek és berendezésének egy részét leszerelték és Budapestre szállították, majd a Soroksári úton levõ dohányraktárban helyezték el. Eigner János nyugdíjas pénzverdei dolgozó, aki 92 éves korában, 1977-ben hunyt el, visszaemlékezéseiben így idézte fel az 1919-es év pénzveréssel kapcsolatos eseményeit: A Tanácsköztársaság elhatározta fém váltópénzek veretését, és ezzel a munkával Eigner Jánost bízták meg. Behívatták õt a Nemzeti Bankba, ahol Kun Béla és Lengyel Gyula ismertették vele a feladatokat. Ezen a tárgyaláson a pénzverõ gépek felállításáról és üzembehelyezésérõl volt szó. A gépeket a Soroksári útról átszállították a csepeli Weiss Manfréd gyárba. A Vasmûben, illetve a Fémmû egyik üzemi épületében 1919. április 3-án kezdték meg a Tanácsköztársaság rendeletére a váltópénzek verését. A Forradalmi Kormányzótanács intézkedését a korabeli újságok nagy örömmel üdvözölték. 1919. május hónap közepétõl kezdve, naponta 250-300.000 acél 20 filléres készült, változatlanul K-B verdejeggyel. Ezek az ún. "vaspénzek". A Körmöcbányán és a Budapesten K-B verdejeggyel készült vaspénzeket maratással különböztethetjük meg egymástól: a körmöci veretek maratás után fehérek, a csepeli veretek pedig barnás színûek. Aranypénzek verését is tervezték. Ezeknek a verõgépeit a gyár mai Vaslemezhorganyzó üzemében kívánták mûködtetni. Az aranyötvözet készítéséhez szükséges olvasztókemencét és a nyújtóhengert is felszerelték, az aranypénzverés azonban már nem indulhatott meg.

A Tanácsköztársaság bukása után továbbra is vertek Csepelen vas 10 és 20 filléreseket. A 10 filléreseket 1919 és 1920 évszámmal, a 20 filléreseket pedig 1920, 1921 és 1922 évszámmal, s valamennyi veretet KB verdejeggyel készítették. A pénzverde végleges elhelyezésérõl csak 1924-ben döntöttek. A "Magyar Királyi Állami Pénzverde" építkezéseit 1925. augusztus 2-án kezdték meg Reich Gusztáv mûépítész tervei alapján Budapesten, az Üllõi út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén. A korona-fillér inflációjának a pengõ-fillér pénzrendszer bevezetése vetett véget. Az 1925. évi XXXV. tc. rendelkezése szerint 1 kg színarany értéke 3800 pengõ,1 kg ötvözött arany értéke 3420 pengõ volt. 1926-tól kezdõdõen 1, 2,10, 20 és 50 fillér névértékû váltópénzt, valamint 1 pengõs érméket vertek. A 2 és 5 pengõs érmék verését csak 1929-ben rendelték el. A második világháborút követõ infláció a világ eddigi legnagyobb méretû pénzromlása volt. Pengõ, milpengõ, B-pengõ és adópengõ kergette egymást, s az infláció csúcspontján egy bõröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vagy egy ruhadarabot vásárolni. A Ludas Matyi címû szatirikus hetilap így írt erról az idõszakról: "A simapengõ volt az a papiros, amelynek nem volt értéke, az adópengõ pedig az, amivel a simapengõ értékét mérték." Ennek a szörnyû inflációnak a stabilizáció során bevezetett új pénz, a jó forint vetett véget. 1 forint 0,0757575 g aranynak felelt meg. A magyar pénzrendszereket csak röviden tudtuk áttekinteni, de nem is volt célunk ezek részletesebb tárgyalásába bocsátkozni. Csupán a téma iránti érdeklõdést kívántuk felkelteni. Az érdeklõdõk számos könyvet, cikket és tanulmányt találhatnak - különösen a Numizmatikai Közlöny és az AZ ÉREM hasábjain, amelyek részletesen foglalkoznak a magyar pénztörténettel.


A Római Pénzrendszer címletei:


Aes: a bronz latin neve, legkorábbi római pénz elnevezése. Kezdetben durva, öntött darabok voltak ( aes rude), minta késõbb jelent meg rajtuk ( aes signatum). Az i.e. 4. sz.-tól nagyobb bronzok jelentek meg (aes grave).

AE: nem ismert elnevezésû bronz ill. réz pénzek

AE1: "nagy bronz", 25-30 mm átmérõ

AE2: középbronz, 20-24 mm átmérõ

AE3: kisbronz, 17-20 mm átmérõ

AE4: kisbronz, 16 mm és kisebb átmérõ

Antoninianus: Caracalláról nevezték el, aki I. sz. 215-ben vezette be a denarius helyett, két denarius értékben.

 
Antikrégiség.hu Akadémia témái:
 
Tanácsok a biztonságos műtárgyvásárláshoz
Gyűjteménygyarapítás etikai szabályai ICOM ajánlás
Műtárgyak, műkincsek vagyonvédelme
Műkereskedők nemzetközi etikai kodexe
Hasznos tudnivalók a bélyeg adás-vételhez
Hasznos információk érmekrõl, bankjegyekrõl
Hasznos segédanyag a képeslapokról
Magyar porcelángyártás története
Magyar nemesfém tárgyak fémjelzései, fémjelzések
Magyar fajanszjelek,monogrammok gyűjteménye
Herendi porcelánjelek,monogrammok gyűjteménye
Zsolnay porcelánjelek,monogrammok gyűjteménye
Magyar Bibliakiadások listája 1466-1900
Magyar Festészet története 1000-1950-ig
Magyar Szobrászat története 1000-1950-ig
Magyar Alkalmazott Grafika története
Magyar Rézmetszõk listája névjegyzéke
Magyar Bélyegtervezõk névjegyzéke, listája
Magyar Mûgyûjtõk névjegyzéke 1950-ig
Magyar Grafikusok névjegyzéke, listája
Magyar Karikatúristák névjegyzéke, listája

 
RSS feliratkozás: Hírek ÖSSZES HÍR RSS feliratkozás: Árverési hírek ÁRVERÉSI HÍREKRSS feliratkozás: Kulturális hírek KULTURÁLIS HÍREKRSS feliratkozás: Történelmi hírek TÖRTÉNELMI HÍREK RSS feliratkozás: Mozgóképes hírek VIDEÓK RSS feliratkozás: Mesetár MESETÁR |  RSS feliratkozás: Naptár idõpontok NAPTÁR
Legfrisebb hírek:
További hírek >>
Legfrissebb fórum témáink:
porcelán jelzés
festő szignó alapján
Melyik festő aláírása lehet ez?
Porcelán jelzés keresés
Kik rejtőznek a szignók mögött?
Porcelán készlet beazonosítása
NFT technológiák
comune di ferrara
Kérdés
Porcelán monogram
Antikregiseg.hu mûkincsportál: Régiségbolt és Antikvárium egy helyen
Csodaszarvas mûkereskedelmi portál
Megtalál minket Qr kód alapján is KÖVESSEN MINKET: Facebook KÖVESSEN MINKET: Twitter KÖVESSEN MINKET: Youtube KÖVESSEN MINKET: Google+ KÖVESSEN MINKET: Pinterest

Honlapunkról
Hogyan adhatok el?
Hogyan vásárolhatok?
Ingyenes hirdetésfeladás!

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Írjon nekünk!
Hírlevelet kérek

Művész adatbázis
Művészeti fogalomtár
Antikrégiség.hu Mesetár
Antikrégiség.hu Akadémia

Videók
Árverési hírek
Kulturális hírek

Történelmi hírek

© 2022 Antikrégiség.hu | Hírlevél | Elérhetõség | Üzletszabályzat | Médiaajánlat | Szerzõi jogok | Antikrégiség.hu adatvédelmi elvei