Az első világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország köztársaság lett, majd 1919. március 21-től tanácsköztársaság. Az új államhatalom kénytelen-kelletlen a fegyveres honvédelem terére lépett. Az antant ugyanis nem ismerte el a tanácsköztársaságot, s a román és cseh hadsereg folytatta előnyomulását. Az önvédelemhez azonban szakértő katonákra volt szükség. Közéjük tartozott az ...
Szügyi Zoltán 1914-ben egyéves önkéntesként állt be a 12. honvéd gyalogezredbe. A világháborúban fokról fokra jutott előre a ranglétrán, 1917-ben már főhadnagy volt. 38 hónapot szolgált az arcvonalban, ötször sebesült meg, két alkalommal súlyosan. Vitézségéért 1915-ben legénységi arany vitézségi érmet kapott. 1919 márciusában a Székely Hadosztály katonájaként román fogságba esett, s csak novemberben szabadul...
Az Isonzó-fronton tüntette ki magát Bertalan Árpád, a 3. tábori vadászzászlóalj 3. század rohamcsapatának vezetője. A 12. isonzói csata során 1917. október 24-én azt a megbízást kapta, hogy 15 főből álló csapatával az Ostry Kras fennsíkon jusson el estére Srednje helységig. A feladat nem volt könnyű, hiszen Bertalan nem tudta pontosan, hol állnak az ellenség erői, s a hegyvidéki terep megnehezítette az előrejutás...
Az I. világháború az új fegyverés haderőnemek megjelenésének időszaka is volt. Ekkor tűntek fel a szárazföldi harcokban a harckocsik, s ekkor jelentek meg a repülők is. Az új haderőnem tagjai, a vadászrepülők a középkori lovagok kései utódai voltak. A légiküzdelmek inkább párviadaloknak voltak tekinthetők, amelyekben nagy szerep jutott az egyéni ötletességnek és merészségnek. Az I. világháború magyar vadás...
Heim Géza 1906–1909. között végezte el a Ludovika Akadémiát, majd hadnagyként a 86., szabadkai cs. és kir. gyalogezredbe került. 1914-ben lett főhadnagy, s áthelyezték a 46. gyalogezredhez. Előbb a szerb, majd az olasz fronton harcolt. 1916. május 8-án az alakulatához kirendelt aknászok felrobbantották a szemben lévő olasz lövészárkot, de a robbanást a magyar oldalon nem érzékelték; azt hitték, hogy a rossz gyújtás mi...
1915. május 23-án a korábban a Monarchia szövetségesének számító Olaszország az antanthatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az olasz hadsereg már másnap benyomult az üresen hagyott határsávba, s megkezdte előkészületeit az Isonzó folyón történő átkelésre. A Monarchia e területen csekély erőkkel rendelkezett, ám az olaszok viszonylag lassú felvonulása következtében időben tudott erőket átcsoportosítani erre a ve...
Az ősi magyar nemesi családból származó Horthy Miklós a fiumei tengerészeti akadémián végzett 1886-ban. 1909 és 1914 között I. Ferenc József szárnysegédje volt. Röviddel a világháború kitörése után sorhajókapitányként a Novara cirkáló parancsnokává nevezték ki. Szerbia legyőzése után a Monarchia hadvezetése Montenegró leverésére készült, s parancsot adott a flottának, mindenáron gátolja meg, hogy a monteneg...
Az I. világháború során a gépi eszközök tömeges alkalmazása mellett továbbra is fontos szerep jutott a hagyományos fegyvernemek hagyományos harcászatának. A legmagyarabb csapatnem, a huszárság képviselői is tucatnyi hőstettel hívták fel magukra a figyelmet. Közéjük tartozott Ambrózy György, aki a 4. huszárezredben egyéves önkéntesként kezdte katonai pályáját, majd továbbszolgálóként hivatásos állomá...
Szurmay Sándor polgári család gyermekeként tanult a Ludovika Akadémián. Innen hadnagyi rangban került a m. kir. honvédséghez, majd a bécsi hadiakadémia elvégzése után a vezérkarhoz. 1914-ben már altábornagy volt, s előbb a 38. honvéd gyaloghadosztály, majd egy kisebb hadseregcsoport parancsnokságát kapta. E csoport parancsnokaként feladata az Ung folyó völgyének védelme volt az orosz haderő ellen. Sikeres harcok után 19...
Fejérváry Géza a bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb az 52., majd a 61. magyar gyalogezredben szolgált. 1859-ben már vezérkari századosként vett részt az észak-itáliai hadjáratban, s a Benedek Lajos vezette VIII. hadtest vezérkarában szolgált. A solferinói csata reggelén az 59. gyalogezred 2. zászlóaljának rohamához csatlakozott, s előbb a vasúti töltésnél, majd a Colombara alatt vívott harcban tün...
Az ősi magyar nemesi családból származó Szapáry László 1848-ban hadnagyi rangban kezdte katonai pályafutását a 7. (ReussKöstritz) huszárezredben. Az 1848–1849. évi itáliai hadjáratban kitüntette magát. 1859-ben a solferinói csatában már őrnagyi rangban harcolt, majd egy évre rá alezredessé nevezték ki. Az 1877–1878. évi török–orosz háborút követően a nagyhatalmak Berlinben rendezték az európai ...
Benedek 1823-ban kezdte katonai szolgálatát. 1840-ben őrnagy, 1846-ban már ezredes volt. Az 1846-os krakkói felkelés leveréséért megkapta a Lipót Rend lovagkeresztjét. 1848-ban előbb Észak-Itáliában szolgált. A curtatonei ütközetben tanúsított magatartásáért megkapta a Katona Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Az 1849-es hadjáratban Mortaránál és Novaránál tűnt ki hidegvérű bátorságával. Áprilisban vezérőrnag...
1859-ben a Piemonti-Szárd Királyság, szövetségben Franciaországgal kiprovokálta az osztrák hadüzenetet, így Ausztria szövetséges nélkül maradt. A hadjárat első szakaszának döntő csatájára június 4-én Magentánál került sor. A Gyulay Ferenc táborszernagy vezette cs. kir. csapatok megkísérelték felrobbantani a Ticino hídját, hogy ezáltal megakadályozzák a franciák átkelését. A robbantással azonban elkés...
1849. január 19-én a Ticino folyó buffalorai hídjánál a cs. kir. hadsereg Türr István nevű hadnagya 150 bajtársát átvezette a túloldalra, s átállt a piemonti-szárd csapatokhoz. A bajai vaskereskedő fia, Türr István ekkor már hét éve hordta a császár kabátját. A magyarokból légiót szervezett, s amikor a cs. kir. csapatok novarai győzelme után menekülnie kellett, Badenbe ment, ahol részt vett a forradalmi harcokban. Tí...
A kisnemesi családból származó Zágonyi 1848-ban a 10. (Vilmos) huszárezredben szolgált, s kétszer is megmentette Bem tábornokot attól, hogy az ellenség fogságába essen. A második alkalommal, az 1849. augusztus 6-i nagycsűri ütközetben Zágonyi fogságba került, majd 1849 telén török területre szökött, később Amerikában telepedett le. A polgárháború kezdetén jelentkezett az Unió nyugati katonai körzete parancsnokán...
Amikor Kossuth Lajos 1849. augusztus 11-én elhagyta Aradot, s az emigrációba indult, kísérete csupán segédtisztjéből, Asbóth Sándor alezredesből állott. Asbóth 1848-ban mérnökként tevékenykedett a Bánságban. 1848-ban előbb mérnökkari századosként a bánsági hadtestnél szolgált, majd a Klapka György vezette I. hadtesthez került. Kitüntette magát a február 28-i mezőkövesdi ütközetben, s részt vett a tavaszi hadj...
1848. december 6-én Galíciából a Duklaihágón át egy cs. kir. hadtest tört be a Felvidékre Franz Schlik altábornagy vezetésével. Ez a hadtest bevette Eperjest és Kassát, majd december 11-én megverte az ellene küldött magyar csapatokat. A magyar kormány ekkor minden mozdítható erőt erre a hadszíntérre irányított. Ekkor vezényelték ide a komáromi 17. honvédzászlóaljat is, amelynek parancsnoka Sulcz Bódog őrnagy vo...
1848 őszén Anton Puchner altábornagy, az erdélyi cs. kir. főhadparancsnok felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak, s a román fölkelőkkel szövetségben megkezdte a magyar fegyveres erők és a nemzetőrség lefegyverzését. E veszély láttán október 16–18-án az agyagfalvi réten összegyűlt székelység képviselői elhatározták, hogy fegyverrel állnak ellen Puchnernek és szövetségeseinek. November 5-én Marosvás...
Az 1849. április 10-én Vácnál vívott ütközetben a csúnya, esős időben indult magyar támadás a Gombás-patakon átvezető, barokk szobrokkal díszített hídnál az ellenséges gyalogság sűrű és pontos sortüzeiben elakadt. A rohamozók között a magyar sereg legkiválóbb alakulatai sorakoztak fel, a 3. és 9. honvédzászlóaljak, de nekik sem fűlt a foguk az újabb támadáshoz. Ekkor Földváry Károly alezredes, a III. hadt...
1849. július 31-én Segesvár és Fehéregyháza között mérkőzött meg egymással Bem tábornok 3500 főnyi serege és Lüders gyalogsági tábornok kb. 10.000 orosz katonája. Az ütközet magyar sikerekkel kezdődött, de amikor a délutáni órákban megindult az orosz lovasság mindent elsöprő támadása, a magyar ellenállás pillanatokon belül összeomlott. A csekély számú lovasság képtelen volt akadályozni az üldözést, noha eg...
Dessewffy 1819–1839 között húsz évig szolgált az 5. (Radetzky) huszárezredben, s századosként lépett ki. 1848-ban előbb nemzetőr őrnaggyá, majd novemberben honvéd alezredessé nevezték ki. Decembertől részt vett a felvidéki harcokban. Különösen kitüntette magát Kassánál 1849. január 4-én, amikor a vesztett csata után fejvesztve menekülő csapatokat az általa vezényelt jobbszárnynak a rendet megtartó alakulat...
A szabadságharc kezdetén a magyar kormány csupán csekély katonasággal rendelkezett, s a magas rangú katonák többsége sem volt megbízható a magyar ügy szempontjából. Ezért is volt oly nagy jelentősége az olyan katonák kiállásának és hűségének, mint az örmény eredetű családból származó Kiss Ernőé, aki 1845 óta volt a 2. (Hannover) huszárezred ezredese. Kiss 1818-ban kezdte katonai pályáját, s harmincéves szolgálat...
Az 1849. április 4-i tápióbicskei ütközet rosszul kezdődött. Az élen haladó Klapkahadtest elővédi dandárja gyilkos kereszttűzbe került a falu házai között, menekülni kezdett. A menekülők elsodorták a hadtest többi részét is. A menekülést a lovasság fedezte. Az 1. (Császár) huszárezred, élén Sebő Alajos őrnaggyal, megrohamozta a honvédeket üldöző horvát báni huszárezredet. A szembenálló hadseregek két legross...
A 10. zászlóalj századosaként, december végétől a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóalja őrnagyaként, majd zászlóaljparancsnokként az egyik legmerészebb és legjobb csapattisztnek bizonyult, különösen 1848. december 15-én Jarkovácnál, amikor a Stevan Knićanin vezette szerbek rajtaütöttek az ott éjszakázó honvédeken, s harcukat a falu szerb lakossága is segítette. A magyar tiszteknek, köztük Leinin...
Damjanich 1848 tavaszáig Temesvárott szolgált, de aztán összekapott egyik parancsnokával, Haynau altábornaggyal, mert az gyalázta a magyarokat. Márpedig a szerb Damjanich az ország polgáraként magyarnak érezte magát, s nem tűrte a szidalmazást. Ezért aztán rögtön át is helyezték az észak-itáliai hadszíntérre. Június végétől a Délvidéken szolgált zászlóaljával, amely csakhamar az új hadsereg legkiválóbb alakul...
A magyar és a lengyel nép közös hőse, a székelyek Bem apója 1807-ben állt be katonának, 1812-ben részt vett a napóleoni Grande Armée oroszországi hadjáratában, majd 1813-ban Gdansk védői között szolgált. Hősies magatartásáért 1813. december 20-án megkapta a francia becsületrendet. Az 1830–1831. évi lengyel szabadságharcban előbb ütegparancsnokként harcolt. Az orosz főerőkkel 1831. május 26-án Ostrolękánál ví...
Görgei 1832–1846 között a cs. kir. hadseregben szolgált, volt nemesi testőr, majd huszár főhadnagyként lépett ki. 1848 júniusában jelentkezett a honvédségbe, 1848 októberében komoly szerepet játszott abban, hogy Roth tábornok horvát hadoszlopa Ozoránál megadta magát. Október 7-től ezredes, 11-től már tábornok volt. November 1-jén Kossuth őt nevezte ki a feldunai hadsereg parancsnokává. Másfél hónapos szervező ...
1813 őszén a porosz, orosz és osztrák szövetségesek három hadserege Lipcse felé közeledett, hogy gyűrűbe fogja s megsemmisítse a francia fősereget. Október 16-án azonban még bizonytalan volt, hogy a Schwarzenberg vezette hadseregen kívül Blücher porosz és Bernadotte svéd erői is megérkeznek-e időben. Schwarzenberg herceg ezért több futárt is küldött Blücher tábornagyhoz, hogy „meghívja” az október 18-...
A cs. kir. hadsereg lovasezredei az évszázadok során több szervezeti változáson mentek át. Az 5. huszárezredet 1798-ban szervezték meg az 1., 2., 8. és 9. ezredek leadott osztályaiból Varasdon, s első parancsnokuk Ott Károly tábornok volt. 1809-től az ezred másod-, később első tulajdonosa Josef Radetzky, a XIX. századi osztrák hadtörténelem egyik legkiválóbb hadvezére volt. Az ezred egyik hőse, Esterházy Vince 1804-ben...
„A legvitézebb huszár” 16 éves korában állt először huszárnak, de apja ekkor még nagy nehezen kiváltotta őt. 1787. november 28-án azonban ismét jelentkezett, ezúttal a Hajdúböszörményben toborzó Wurmserhuszárezred soraiba. Rövidesen részt vett II. József utolsó török háborújában, ahol a Bezsánia mellett vívott ütközetben súlyosan megsebesült. 1793-ban Dionville és Metz között összeütközött egy f...
Hertelendy 16 évesen közhuszárként kezdte pályáját, s 13 évi szolgálat után emelkedett tiszti rangra. A török elleni háború végeztével már érlelődött az újabb nagy európai háború: a forradalmi Franciaország és Európa nagyhatalmainak küzdelme. Hertelendy Gábor e háborúban Elzász-Lotharingia csataterein vitézkedett, 1794-től már őrnagyi rangban. 1797-ben Észak-Itáliában harcolt. Az április 27-i cassanói ütk...
Mecséry Dániel 19 éves korában állt be katonának egy gyalogezredbe, majd három év múlva a 3. huszárezredhez került. 1792-ben, a francia háborúk kezdetén már főhadnagy volt, s még ebben az évben Saint Léger mellett esett át a tűzkeresztségen. 1794. április 24-én a 2. huszárezred négy százada élén Villers en Couchies és Avesnes le Sec mellett szétvert egy 5000 főnyi francia egységet, 3 löveget zsákmányolt és 700 ...
„A világ legöregebb katonája”, Skultéty László, aki 81 évet töltött a Habsburg-birodalom hadseregében. 1750-ben, 12 éves korában a Ghillányi-huszárezredben kezdte szolgálatát. 18 esztendős korában, a hétéves háború kezdetén vett részt első hadjáratában, s a tűzkeresztségen valószínűleg az 1757. június 17-i kolini győztes csatában esett át. Ott volt Hadik András nevezetes berlini vállalkozásában...
A francia háborúk során a kiválóan vezetett franciákkal szemben komoly szerep jutott a magyar huszárságnak. Az egyéni vitézség ugyan nem volt képes a háborúk sorsát eldönteni, de egy-egy összecsapás kimenetelét mégis meghatározhatta. Nagy György, a 3. (Ferdinand d’Este) huszárezred őrmestere 1795. augusztus 22-én Augsburgnál, a Lech folyó hídjánál bámulatos hőstettel tüntette ki magát. A cs. kir. sereg egy oszt...
15 éves korában állt be a Gyulay-gyalogezredbe. 1718-ban már százados volt, s részt vett a torgaui, schweidnitzi és teplitzi ütközetekben. 28 éves korára elérte az őrnagyi rangot, s a Pálffy Lipót nevét viselő gyalogezredhez került. 1771-ben az ezred parancsnokává és ezredessé nevezték ki. Első kiemelkedő haditettét a bajor örökösödési háborúban, 1779 január 17-én hajtotta végre. Hosszú éjjeli menetelés után...
Kray Pál katonai szolgálatát a poroszok elleni hétéves háborúban kezdte, s Glatz ostrománál az elsők között hatolt be az erődbe. 1778-ban őrnaggyá, 1783-ban alezredessé nevezték ki. 1784-ben ő verte le Erdélyben a Horea és Closca vezette parasztfelkelést. Az 1788–1789-es török háborúban megvédte a Vulkán-szorost, majd 1789. november 13-án elfoglalta Krajovát. Itteni ténykedéséért megkapta a Katonai Mária Terézia R...
Az amerikai lovasság alapító atyjának nevezett Kovács Mihály nagykunsági családból származott. 16 évesen állt be huszárnak a Hávor-huszárezredbe, s az osztrák örökösödési háborúban szerezte első katonai tapasztalatait. 1746-ban azonban átszökött a franciákhoz, s beállt Bercsényi László huszárezredébe. 1752-ben a létszámcsökkentés következtében alkalmazás nélkül maradt, de még ebben az évben beállt Nagy ...
Egyetlen magyar katona sem jutott olyan magasra a Habsburg-birodalom hadseregében, mint a felvidéki kisnemesi családból származó Hadik András. 22 évesen állt be a Dessewffy-huszárezredbe, 1735-ben a Rajna mentén szolgált, majd immáron kapitányként harcolt az 1736–1739. évi török háborúban. A vesztes grockai csata előtt ő figyelmeztette főparancsnokát a török támadás veszélyére. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok ...
Nádasdy Ferenc 19 évesen állt be az egyik huszárezredbe, s itt tanulta meg a hadakozás mesterségét. 1731–1732-ben Korzikában, 1733–1734-ben Itáliában, 1735-ben a rajnai fronton harcolt. Érdemeinek köszönhetően 1736-ban már a Dessewffy-huszárezred ezredese volt, s ennek élén vett részt az 1736–1738. évi török háborúban. 1741-ben tábornokká léptették elő. A következő évben Chotusitznál lovasdandárá...
A Rákóczi-szabadságharcot követően több száz magyar katona vonult emigrációba. Közéjük tartozott Bercsényi László gróf, Rákóczi főgenerálisának, Bercsényi Miklósnak a 22 éves fia. Az ifjú gróf 1701–1704 között a császáriak fogságában volt, majd Rákóczi mellé került. 1708-tól a Nemesi Kompánia tagja lett, s ebben az évben a trencséni csatában egyike volt azon apródoknak, akik a sebesült Rákóczit...
Az ősi arisztokrata családból származó Károlyi Sándor 1689-ben, apja halála után foglalta el Szatmár megye főispáni székét. Főispánként legfőbb gondja a megye adózó népének megóvása volt a katonai túlkapásokkal szemben. Rákóczi szabadságharcának kezdetén lojális főúrként szembeszállt a bujdosókkal, s Dolhánál meg is verte őket. Amikor azonban látta, hogy Bécsben a Magyarországon kibontakozó mozgalom lecs...
Galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc pápai kapitányként harcolt a török ellen, s részt vett Bécs védelmében 1683-ban. Fia, Antal, Esterházy Pál nádor udvarában nevelkedett. 1697-ben lett kapitány a Kollonich-huszárezredben, a következő évben főstrázsamester. 1698. szeptember 19-én Temesvár ostrománál, Nagybecskerek közelében török fogságba esett, s csak a törökkel kötött karlócai béke után, 1699. ápri...
Béri Balogh Ádám pályafutása sok hasonlóságot mutat legjobb tábornokáéval, Bottyán Jánoséval. Fiatal korában a törökellenes felszabadító háborúkban kezdte katonai szolgálatát egy kis dunántúli végvárban, Csobáncon. Gyalogos vajdaként vett részt a török kiűzésében. 1704 őszén csatlakozott a kuruc mozgalomhoz, s Rákóczi ezereskapitánnyá nevezte ki. A dunántúli harcokban a legsikeresebb kuruc parancsnokok ...
A kisnemesi családból származó Bottyán János első nevezetes cselekedete igazi bravúr volt. Álruhában belopakodott a török által megszállt Érsekújvár várába, s délidőben felosonva a minaretbe, kidobta onnan az imádkozó müezzint. Bár a helyőrség fele üldözte, mégis ép bőrrel jutott ki az erődből. 1683-ban a viszszafoglalt Esztergom lovasainak főhadnagya, 1684-ben Vác kapitánya volt. Ott volt Buda 1686-os visszafog...
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia az 1697. évi hegyaljai felkelés elől még Bécsbe menekült, de az ország lakosságának egyre elviselhetetlenebb nyomora arra ösztönözte, hogy francia segítséggel kísérelje meg helyreállítani az ország jogait. A császári hatóságok 1701-ben elfogták, ám a börtönből sikerült megszöknie, s Lengyelországba menekült. Itt keresték fel az északkeleti megyék bujdosóinak képvis...
A felszabadító háborúk iszonyú terheket raktak egész Magyarországra, s különösen az ország adózó népére. Az adók, a beszállásolás, az előfogatok állandó kiszolgáltatása korábban virágzó községeket tett tönkre, viszonylagos biztonságban élő jobbágyok ezreit lehetetlenítette el. Az új közigazgatás emberei az idegen katonasággal versengve sarcolták és rabolták az önnön védelmükre képtelen parasztokat. Egyetle...
Amikor az egyesült keresztény hadak 1686-ban visszavették Buda várát a töröktől, az ostromlók között ott vitézkedett s kitüntette magát a harmincadik éve táján járó Splényi László hadnagy is. 1706-ban kapta meg Deák Pál és Viszlay András huszárezredének ezredtulajdonosságát. Ettől kezdve ezredével a spanyol örökösödési háború frontjain harcolt Itáliában, a Rajna mentén és Németalföldön. Részt vett az...
A Zala megyei birtokos Ebergényi László joggyakornokként kezdte pályáját, de a törökellenes felszabadító háborúk idején, 1688-ban beállt a Nádasdy-huszárezredbe. Csakhamar kitűnt, hogy a hadbíróként működő férfiú katonaként is megállja a helyét. Először az 1690. évi francia háborúban a Rajna-mentén tüntette ki magát. Ebben az évben lett kapitány, 1700-ban már ezredesként szolgált, s megkapta a volt Pál...
Az ország felszabadítása nagyrészt azoknak a végvári vitézeknek is az érdeme, akik a bécsi udvar visszaélései, elnyomó intézkedései ellenére végsőkig kitartottak a helyükön. E katonák nem csatlakoztak a kuruc mozgalomhoz, mert úgy gondolták, hogy először a törököt kell kiűzni az országból, mivel az oszmánok az ország fő ellenségei. Közéjük tartozott a hős katona és kiváló költő, Koháry István, 1667-től ...
Buda 1686. évi ostroma az ország felszabadításáért folytatott küzdelem egyik legfontosabb eseménye volt. A szövetséges csapatok már 1684-ben Buda bevételével kísérleteztek, de a közel négyhónapos ostrom nem hozta meg az eredményt. 1686-ban Lotharingiai Károly herceg és Miksa bajor választófejedelem vezetése alatt mintegy 65.000 főnyi sereg, soraiban 15.000 magyar vitéz gyűlt össze. A vár lövetése június 18-án kezdőd...
4628 találat 93 oldalon | Megjelenített találatok: 401-450
