A Regnum Marianum Magyarország régi latin nyelvű elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl. A Mária mint védőszent iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt Magyarországon, ennek oka a pogány magyarok ősi anyaistene a Boldogasszony tová...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. A fegyveres felkelést Bocskai István vezette Habsburg Rudolf kormányzata ellen. Ez volt a magyar rendek első Habsburg-ellenes fegyveres felkelése, melyhez a hajdúk is csatlakoztak. Bocskai István csapatai 1604 és 1606 között Rudolf erőit kiszorították Erdélyből, valamint a királyi Magyarország északi és keleti területeiről. A győztes felkelés hosszú évtizedekre visszavetette a dinasztia központosító törekvései...
A Regnum Marianum Magyarország régi latin nyelvű elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl. A Mária mint védőszent iránti vallásos tisztelet mindig jelentős volt Magyarországon, ennek oka a pogány magyarok ősi anyaistene a Boldogasszony tová...
Alapi László, bányász (vasútihíd-robbantó, 1920. XII. 10.–1957. május 6.)
Andi József, katonatiszt (nemzetőr, 1924. III. 27.–1958. március 6.)
Angyal István, építésztechnikus (Tűzoltó utcai csoport, 1928. X. 14.–1958. december 2.)
Angyal Józsefné Friedl Valéria, háztartásbeli (újságíró, 1912. III. 25.–1959. július 21.)
Aradi István (1960. január 15.)
Alapi László, bányász (vasútihíd-robbantó, 1920. XII. 10.–1957. május 6.)
Andi József, katonatiszt (nemzetőr, 1924. III. 27.–1958. március 6.)
Angyal István, építésztechnikus (Tűzoltó utcai csoport, 1928. X. 14.–1958. december 2.)
Angyal Józsefné Friedl Valéria, háztartásbeli (újságíró, 1912. III. 25.–1959. július 21.)
Aradi István (1960. január 15.)
Alapi László, bányász (vasútihíd-robbantó, 1920. XII. 10.–1957. május 6.)
Andi József, katonatiszt (nemzetőr, 1924. III. 27.–1958. március 6.)
Angyal István, építésztechnikus (Tűzoltó utcai csoport, 1928. X. 14.–1958. december 2.)
Angyal Józsefné Friedl Valéria, háztartásbeli (újságíró, 1912. III. 25.–1959. július 21.)
Aradi István (1960. január 15.)
Alapi László, bányász (vasútihíd-robbantó, 1920. XII. 10.–1957. május 6.)
Andi József, katonatiszt (nemzetőr, 1924. III. 27.–1958. március 6.)
Angyal István, építésztechnikus (Tűzoltó utcai csoport, 1928. X. 14.–1958. december 2.)
Angyal Józsefné Friedl Valéria, háztartásbeli (újságíró, 1912. III. 25.–1959. július 21.)
Aradi István (1960. január 15.)
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a k...
I. (Bajnok) Béla - (Dévény, 1016 – Dévény környéke, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között. Apja az I. István király által megvakíttatott Vazul herceg, anyja egy Tátony nemzetségbeli nő, felesége a lengyel származású Piast Richeza volt. Gyermekei közül később Géza és László is trónra került. I. Béla király halála igen ismert monda: ráomló trónja sújtotta agyon 1063-ban....
I. Géza (Lengyel Királyság, 1044 körül – Vác, 1077. április 25.) Árpád-házi magyar király 1074 és 1077 között. Apja I. Béla király, Vazul herceg fia, anyja a lengyel származású Richeza királyné volt.
I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia, apjának lengyelországi tartózkodása idején született. Lengyelországból apjával együtt 1048-ban tért haza. 1057-ben öccsével, Lászlóval együtt belenyugodott unokaöccsének, Salamonnak megkor...
Szeles Erika Kornélia magyar szakácstanuló, az 1956-os forradalom mártírja.
Az 1981-es Berlingske Tiende című lapban jelent meg "A hős Erika halott" című újságcikkben az Erikával ugyanazon szakácsiskolába járó Árki József mesélte el, hogy Erikát ugyanezen idősebb barátja vitte a felkelők közé. Erika néhány diáktársát is elhívta a felkelő csoportba, akik megtanították géppisztollyal bánni. 1956. november 1. környékén készíthette róla a h...
Hunyadi János magyar nemes a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának törökverő melléknevet....
I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás , elterjedt nevén Mátyás király, Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. ...
Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928. október 14. – Budapest, 1958. december 1.) az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata...
1930-ban született Répcelakon, háromgyermekes munkáscsaládban. Mivel édesanyja nagyon
korán betegségben elhunyt, 7 éves koráig a nagyszülőknél nevelkedett. Ezután a Csepeli
Vasműben kohászként dolgozó édesapja vette magához. A nyolc elemi elvégzése után 1945- ben lakatostanuló lett, 1948-tól a Csepeli Vasműben dolgozott. Kitanulta a fémgyalus szakmát
is....
Bosnyák Gábor Mezőtúron született 1930-ban. Nagyszülei nehéz körülmények között nevelték. Elemi iskoláit Mezőtúron kezdte, az erdélyi Nagysajóban folytatta, majd jóval később, 1954-ben fejezte be azt. Előbb gazdasági cseléd volt, a háború végétől pedig kubikusként dolgozott Budapesten. 1950-ben kapta meg a katonai behívóját. A belső karhatalomhoz vezényelték. Ismét kubikusnak állt, a forradalom kitörésekor a Mechanikai Műveknél dolgozott. Nős volt, ház...
Bosnyák Gábor a Práter utcai felkelőkhöz csatlakozott, akik október 24-től használták gyülekező helyként a helyi általános iskolát. Amikor október 30-án a csoport nemzetőrséggé alakult, Bosnyák a katonai tapasztalatai miatt a 7., később a róla elnevezett rajnak lett a parancsnoka. A Bosnyák-raj november 3-ig a Szabad Nép székházában adott kapuőrséget, illetve járőrszolgálatot látott el a környéken, a József körút elején. Részt vettek ÁVH-sok és pártfu...
Csányi Sándor rendőr, segédmunkás. 1956. november 4-én csatlakozott a Thököly úti fegyveres csoporthoz. Négy napig harcolt a szovjet harckocsik ellen gránátokkal, benzines palackokkal. 1958. október 1-jén tartóztatták le. A szabadságharcban való részvétele miatt halálra ítélték és 1959. október 28-án kivégezték....
Csizmadi Ferenc 1932-ben munkáscsaládban született, Budapesten. Az elemi után két polgári osztályt végzett, majd segédmunkásnak állt. A forradalom kitörésekor az Újpesti Vegyipari és Festék Vállalatnál dolgozott szállítómunkásként. Fiatalon bokszolt, ifjúsági Budapest-bajnok ökölvívó volt. Sorkatonai ideje letelte után továbbszolgálatot vállalt. Nős volt, három gyermek édesapja....
Dandos Gyula diák. 1956-ban Nyíregyházán gimnazista. A Forradalmi Diáktanács vezetője. A város központjában egy teherautó tetejéről olvasta fel a diákság 21 pontos követeléseit. Az ávósok a szovjet invázió harmadik napján fogták el és félholtra verték. Osztályfőnöke egy nyugat-magyarországi iskolaszanatóriumba menekítette. A megtorlás elől Svájcba akart kijutni. Több szökési kísérlet után, 1957 februárjában határőrök lőtték le Szentgotthárdnál....
Artista családban született Budapesten. Édesanyja a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással; háromévesen már ő is fellépett. A Népligetben éltek, amíg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el.
14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi ...
Fejes József Tibor lakatoshegesztő,
Corvin közi csoport
Fejes József Tibor 1934. március 5-én született Budapesten. Előbb menhelyre, majd egy földműveshez került Kolozsvárra, végül javítóintézetben tanulta ki a lakatoshegesztő szakmát. 1956 januárjában költözött vissza Magyarországra, a forradalom kitörésekor a VI. kerületi Vegyesipari Vállalatnál dolgozott. Október 24-én kapcsolódott be a budapesti eseményekbe: ott volt a jugoszláv követ...
Havrila Béláné Sticker Katalin gépmunkás Vajdahunyad utcai csoport
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételük miatt a forradalom leverését követő megtorlás során összesen hat nőt végeztek ki, köztük az 1932-ben született Havrila Béláné Sticker Katalint....
Hrozova Erzsébet (1938–2013) fonó, ápoló. 1956 októberében a Baross utcai klinikán volt ápolónő. Férjével a Víg utcai fegyveres csoporthoz csatlakoztak. A klinika egyik autójával hordták az élelmiszert a szabadságharcosoknak. 1957 júniusában tartóztatták le. Elsőfokon halálra ítélték, másodfokon életfogytiglant kapott. Csak 1970-ben szabadult....
1930-ban, Debrecenben született; édesapja horthysta minősítése és a vele a háború végén, Nyugaton eltöltött egy év minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a jogi egyetemre nem vették fel. A Közgazdasági Egyetem esti tagozatára járt egy évig, majd 1955-56-ban a József Attila Szabadegyetem hallgatója volt. Eközben bányászként és különböző adminisztratív munkákkal kereste kenyerét. „Minden...
Kóté Sörös József, Holi bádogos, drótos vándoriparos. 1956-ban barátjával, Tóth Józseffel csatlakozott a forradalomhoz. Eleinte a Vöröskereszt által gyűjtött élelmiszert hordták Budapestre, majd a Vajdahunyad utcai csoportban harcoltak. Az utcán harcolt a november 4-i szovjet invázió napján is, amikor a combján megsebesült. Ausztriába szökött, majd az amnesztia ígéretére hazatért. 1957 júliusában azonban letartóztatták és a „Wittner Mária és társai&#...
Maléter Pál orvosi tanulmányait követően, 1940-ben vonult be katonának a magyar királyi honvédségbe, majd 1941–1943 között a Ludovika Katonai Akadémia hallgatója volt. 1943-ban hadnagyként került a frontra, de a szovjet hadsereggel vívott harcokban fogságba esett. 1944-ben partizániskolára jelentkezett, s 1945-ben csoportjával Tasnád környékén harcolt a németek ellen. 1945 után is megmaradt a hadseregben. Előbb Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségéne...
Mansfeld Péter 1941-ben született Budapesten. Szülei fodrászok voltak, 1946-ig önálló üzletük volt. Válásuk után a fiút az édesanyja nevelte. Esztergályos tanuló volt, amikor kitört a forradalom. A Széna téri felkelő csoporthoz csatlakozott, de a harcokban nem vett részt. Gépkocsis összekötőként tevékenykedett: jórészt a Széna tér és a Schmidt-kastély között, lőszereket, gyógyszereket...
Mindszenty Józsefet a kommunisták 1948. év végi elfogatása után 39 napon keresztül gyötörték – többször eszméletlenre verték és tudatmódosító szerekkel etették –, hogy kicsikarják belőle „vallomását”. Ezt követően nyolc évig raboskodott különböző börtönökben és fogházakban embertelen körülmények között: ágyaiban vérszívó rovarok hemzsegtek, de egyébként sem hagyták, hogy nyugodtan aludhasson, kétszer súlyosan meg is beteged...
Rákoskeresztúron született 1940-ben. Asztalossegéd édesapja a világháborúban, a szovjet
fronton elesett. Édesanyja gyári munkás, préselő volt. Miután kijárta a nyolc általános
osztályt, az építőiparban segédmunkásként dolgozott, majd 1956 elejétől az Orion gyárban (az
édesanyja munkahelyén) kocsikísérőként szerzett állást 1200–1600 Ft-os fizetéssel. A
forradalom idején a XVII. kerületben lakott.
1956. október 28̵...
Pálinkás Antal (szül. Pallavicini Antal őrgróf) (Budapest, 1922. július 30. – Budapest, 1957. december 10.) magyar honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja. Az 1989-es rendszerváltás után rehabilitálták és posztumusz ezredessé léptették elő.
A pesti srácok az 1956-os forradalom mellett fegyvert fogó budapesti felkelők között nagy számban harcoló tizenéves fiúk és lányok közismert elnevezése. A pesti srácok alakja a forradalom egyik közkedvelt jelképévé vált.
1956 forradalma óriási áldozatokat követelt. A magyar nép, a pesti srácok, halálos sebet ejtettek a kommunizmuson. Olyan sebet, ami azonnal üszkösödni kezdett. Mansfeld Péter, Kósa Ferenc vagy Futó János társainak 1956-ban alig n...
Roma családban, Bicskén született 1926-ban. Édesapja gépmester volt, de megrokkant, nevelőapja pedig zenész. Édesanyját 1939-ben elvesztette. Iskolába nem járt, nem tanult meg írni, olvasni, 9 éves kora óta dolgozott. 1952-ben Budapesten, a cementgyárban vállalt
munkát, majd Gödöllőn lett gépmester. Az első élettársától két gyermeke született, a második
pedig öt gyermekkel költözött hozzá. A fegyverszünet előtt csatlakozott a corvinistákhoz, a S...
Pongrátz Gergely (Szamosújvár, 1932. február 18. – Kiskunmajsa, 2005. május 18.) a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az 1956-os forradalom idején....
A források a szerepét és tényleges tevékenységét illetően igen hézagosak, de tény, hogy ott volt. Havrilláné Stickler Katalin (őt halálra ítélték és kivégezték) későbbi rendőrségi vallomása szerint csak november 4-én került a csoporthoz. Az eisenstadti menekülttáborban készült felvételek egyértelműen megerősítik, hogy a csoporthoz tartozott, hiszen a csoport több tagjával, a Jánoki fivérekkel, a "Lisztes" becenevű Horváth Józseffel, "Szöszi"-vel és "P...
zabó Ilona, kócos . Az újpesti lány már a forradalom első napján, október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz. Hamarosan a Corvin köziek egyik parancsnoka lett (hat fiú tartozott hozzá), élettársa, a szintén cigány Dilinkó Gábor, a harcok közepette tanította meg fegyverrel bánni. Október 28-án a Práter utca végén érte a halálos lövés. 17 éves és négyhónapos terhes volt....
Szabó János gépkocsivezető
Széna téri csoport parancsnoka
Szabó János az erdélyi Zaguzsénben született 1897-ben. Végigharcolta az I. világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált, később megjárta a Francia Légiót. 1942-ben költözött Budapestre, ahol tehergépkocsi-vezetőként több munkahelyen is dolgozott. 1949-ben tiltott határátlépésért három hónap börtönbüntetésre ítélték, majd 1953-ban az Államvé...
1937-ben született, politikus. Tizenkilenc évesen vett részt a forradalomban, amelyhez az első napon, a Rádió ostromakor csatlakozott. Október 24-én került a Corvin közi csoporthoz, ahol segített a sebesültek ellátásában. Később egy másik közeli ellenállócsoporthoz, a Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozott. A fegyveres harcokból is kivette a részét. November 4-én a harcok közben megsebesült és kórházba került...
„Zuhanunk, Szentatyám, zuhanunk” – írta II. Lajos magyar király 1526-ban a pápának. A Mátyás időszakában még nagyhatalomnak számító Magyar Királyság alig két évtized leforgása alatt a katonai összeomlás szélére jutott. Az ország most sem szűkölködött jó katonákban, olyanokban, akik a török elleni harcot lételemüknek tekintették, de egyre kevesebb pénz jutott a védelem terheire. A küzdelmet szinte r...
Nándorfehérvár erődje a középkori Magyarország kulcsának számított. Aki ezt a várat birtokolta, az szabadon hatolhatott be Magyarország területére. Nem csoda, hogy a török a XV. század kezdete óta többször is próbálkozott a vár megszerzésével. 1456 után évtizedekig nem indult újabb komoly támadás, de a szomszédos török várak védőserege álladóan próbára tette a nándorfehérváriak harckészségét. 1514. febru...
4628 találat 93 oldalon | Megjelenített találatok: 301-350
