Rhédey Claudia édesapja a Rhédey család erdélyi erdőszentgyörgyi ágából származó gróf Rhédey László Inczédi Ágnes bárónőt vette feleségül. Házasságukból két fiú és két lány gyermek született, sajnos hárman kisgyermekkorban meghaltak, csak Claudia cseperedett fel.
1830 telén a család I. Ferenc (1792 – 1835) császár és magyar király meghívására Bécsbe utazott, hogy a báli szezont ott töl...
A Szentgyörgyi és bazini Szent-Györgyi család a Hont-Pázmány nemzetségből származott és II. András királytól kapták többek között Szakolcát és Bazint.
III. Szentgyörgyi Péternek gyermekei II. Kozma, II. László és Cecilia. Ő II. Rozgonyi Istvánhoz ment feleségül, aki 1410-től Temes vármegyei főispán volt, éppen ezért is kivette részét Zsigmond király 1428. évi galambóci hadjáratában is.
A...
Magyar Nagyasszonyok - Sarolt nagyfejedelem asszony
(~949-957 - 997 után)
Sarolt a Gyula nemzetségből származott. Az óbolgár királylistából kitűnik, hogy Etele király és családja ugyancsak a Gyula nemzetségből származott, sőt Hóman Bálint és Györffy György szerint az Árpádok is ennek a nemzetségnek az egyik ágát alkották.
Sarolt édesatyja, az erdélyi gyula Bíborbanszületett Konstantin császár meghívására Bizáncba ment - Györffy ...
Kecskeméten őshonos családja nemesi kiváltságlevelet 1703-ban szerzett. Sass Flóra felmenői Erdélybe kerültek és ő itt, Sepsiszentgyörgyön látta meg a napvilágot. Szülei és fivére a szabadságharc idején, 1848 őszén a magyar kormányzattal szembefordult erdélyi románok vérengzéseinek estek áldozatul. Román dajkája a hat éves kislányt magáénak vallotta, ezért túlélte családját. Mindkettőjüket egy örmény csa...
A Turul nemzetségből származó Szent István királyunk unokája, Magyarországon, Mecseknádasd mellett, Réka várában született, mint azt a II. András 1235-re datált birtokadományozó oklevelében a „terra Britanorum de Nadasth” megnevezés bizonyítja. 1016-ban Vasbordájú Edmund angolszász király és Ealdgyth svéd hercegnő ikerfiai, Edward és Edmund a dán trónbitorló elől a svéd, majd 1018-ban, a magy...
Zadjeli és nádasi Slachta Margit szerzetes, az első magyar országgyülési képviselőnő Kassán született, 1884-ben. Lengyel nemesi származású ősei felvidéki gazdag földbirtokosok voltak. Édesapja, Slachta Kálmán pénzügyi szakember, három gyermekével kivándorolt Amerikába. Margit itthon maradt és német-francia szakos polgári iskolai tanári diplomát szerzett. Győrben és Budapesten is tanított, de már 1908-ban els...
Magyar Nagyasszonyok - Sövényházy Márta
(XVI. század első fele)
Történelmünk során az első beazonosítható miniatúrafestő domonkosrendi apáca valószínűleg abból a nemzetségből való, amelyből az 1505-ös rákosi országgyűlésen jelen lévő Sövényházy István, Csongrád vármegye követe származott. Az ő felesége Telegdy Kata volt, Dorottya nevű leánya pedig Révay Istvánné lett 1528-ban és fiát, Ferencet még 1549-ben is említik.
...
Gróf ronspergheimi Coudenhove-Kalergi Jánosné Steinschneider-Wenckheim Helene Lilly 1891-ben Budapesten született, jómódú osztrák-magyar polgári családban. Ilka néven anyakönyvezték, de Lillyként ismerjük. Édesapja híres bútor- és ágynemű gyártulajdonos, édesanyja, Wohl Irma, cseh származású volt.
1910-ben, a Budapesten tartott nemzetközi repülőverseny hatása alá kerülve lett pilóta. 1912-b...
Édesapja, a Balogh - Semjén nembeli rimaszécs és alsólendvai Széchy György, 1620-ban szerezte meg a Zólyom vármegyei Lipcse várát, 1621-ben pedig Murányt. Saját szolgái ölték meg 1625-ben és Murányban temették el. Feleségétől homonnai Drugeth Máriától kilenc gyermeke született, de öten ifjan elhaltak és csak négy lánya ért felnőttkort, köztük Széchy Mária.
Széchy Máriát először iktári Bethlen Is...
Szeleczi és bonczonádi Szeleczky Zita művésznő 1913-ban született Budapesten. Édesapja Szeleczky Manó mérnök, vállalkozó, édesanyja Négyessy Amália volt. 1937-ben, 24 évesen szerezte meg a Színiakadémián a diplomáját. 1936-tól már a Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja volt 1941 végéig, amikor átszerződött a Madách Színházhoz. 1944-ben a Fővárosi Operettszínház művésze lett. Ismertebb szerepe...
A Garázda nemzetségből származó horogszegi Szilágyi László, Bács vármegye főispánja és Belléni Katalin legidősebb leányaként, Horogszegen nevelkedett Temes vármegyében.
A Zsigmond király seregében harcoló Hunyadi Jánoshoz ment feleségül. Legidősebb fia László 1433-ban született a hunyadi várban. Hunyadi János azonban keveset lehetett otthon, mert a husziták és a törökök ellen kellett harcolnia. F...
Hosszúfalván született, gróf Teleki Imre kastélyában, édesanyja Brunszvik Lotti. Őt és testvéreit, Emmát és Miksát német nevelőnő tanította. Ügyesen rajzolt, ezért Barabás Miklós festőművészhez küldték Kolozsvárra, innen Pest – Budára került. Művészi pályára készült, Münchenben és Párizsban is tanult festészetet. Hazatérve Ferenczy István tanította szobrászatra.
Művészi karrierjét nagyn...
Csicsókeresztúri Torma Zsófia 1831-ben született Csicsókeresztúron. Édesapja, Torma József és bátyja, Károly is régész volt. Édesapjától sajátította el az ősrégészet tudományát. Szülei halála után nővéréhez költözött, Szászvárosba, itt Hunyad vármegye csigatelepeit kutatta.
1875-ben, Vén András református tanítónak hála, érdeklődése a marosmenti Tordos őstelepére irányult. A ma Vinca...
Nádudvari Tormay Cécile - Teréz a századforduló legnagyobb magyar írónője, műfordító és közéleti személyiség. 1876-ban született jeles elődökkel büszkélkedő, középnemesi családban. Arisztokrata és kozmopolita környezetben nevelkedett. Édesapja, Tormay Béla, mezőgazdasági szaktekintély, államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Édesanyja Barkassy Hermin, régi magyar nemzettség leszármazottja. Már ...
Tóth Ilona Gizella Budapesten, Árpádföldön született 1932-ben. Édesapja műasztalos segéd, édesanyja tanítónő volt. A szülők 1934-ben elváltak, a kislányt anyja nevelte fel.
Az 1956-os forradalom kitörésekor csak 24 éves volt. 1951 – ben érettségizett, a gimnáziumában DISZ – titkár volt. Még ebben az évben felvették az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Péterfy Sándor utcai kórházban...
Erdélyben, Gyergyóditrón született. Példaképe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti Tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi vizsgája után, 1908 - ban testvére nyomdokain haladva kezdte meg, egyetemi tanulmányait, mineralógussá képezve magát. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1913-ban diplomamunkáját egyetemi pályadíjjal jutal...
Gróf czegei Wass Ottilia édesapja gróf Czegei Wass György, édesanyja Gyulay Franciska grófnő. Erdély egyik legrégibb családja a Wass család, származása a XII. századig vezethető vissza. Legismertebb tagja Wass Albert író. Édesanyja 37 évesen megözvegyült, családját öccse, Gyulay Lajos vette pártfogásába. Kolozsvár Főterén házuk a reformkorban szellemi centrum volt. Szalonjuk vendége többek között Kemény Zsigmo...
Édesapja gr. Zrínyi Péter, Horvátország bánja az ősi horvát Subics nemzetségből származott. Édesanyja Frangepán Katalin Ilona volt. Ozalj várában és Csáktornyán nevelkedett, ahol horváton kívül magyarul, németül és latinul is megtanult. Báthory Zsófia fejedelemasszony már 1661-ben eljegyeztette fiával felsővadászi és rákóczi I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelemmel, de a bécsi udvar beleegyezése k...
Édesapja Tüdős Márton, a Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosa, országgyűlési képviselő, édesanyja, Kálmánchey Irén neves debreceni ügyvéd lánya volt. Középiskolai tanulmányait hat éven át a debreceni Dóczy – Leányiskola első – felső osztályában folytatta. 1910 – 11 – ben megtanult franciául és angolul is. Hazatérve, 1915 –től, Budapesten az akkori Mintarajztano...
Sikorski Tádéné Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekasként” tisztelt, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia ma is működő, egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában.
Technikai találmányok sora fűződik Zsolnay Vilmos nevéhez. A korábban említett eozin máz és pirogránit mellett, az első találmánya a...
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.
A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.
A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsar [magyar...
Nimród őskirályunk felesége akiktől születik Hunor és Magyar.
A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród..., Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.
A Tárih-i Üngürüsz krónika (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„...a Madzsa...
Az első magyar prímabalerina életéről sajnos keveset tudunk. Nem ismeretes pontos születési helye és ideje sem, sőt neve is kérdéses, feltételezhetjük, hogy a kor színpadi életében divatos könnyen megjegyezhető, ugyanakkor figyelemelkeltő művésznevet vett fel.
Színpadi pályafutása, első fellépése a pesti Nemzeti Színházban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc forrongó idejére esett. Els...
Édesatyja a Turul nemzetségből származó II. András magyar király (1205 - 1235), édesanyja Meráni Gertrúd. Négy éves korában eljegyezték Hermann thüringiai tartományi gróf Hermann nevű fiával, ezért Erzsébetet Warburgba vitték és ott is nevelkedett. Az ifjú Hermann hirtelen meghalt 1216-ban, ekkor Erzsébetet el akarták távolítani az udvarból. A tartománygróf másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el újra, ez a vőlegény azonban a lovagköltők verseinél való...
Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya, akiknek tíz gyermeke közül kettőt szentté avatott az egyház, kettőt pedig boldogként tisztel.
1239-ben jegyezték el Kingát Boleszló krakkói és szandomiri herceggel. Lengyelországba elkísérte húga, az 1235. táján született Jolán, akit Kinga 1256-ban férjhe...
Édesapja a Turul nemzetségből származó IV. Béla magyar király (1235 - 1270), édesanyja Laszkarisz Mária királyné, a niceai császár leánya.
Kilencedik gyermeknek született, a tatárjárás idején, amikor a királyi pár a templomosok klisszai várában talált menedéket. Szülei az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel, és csodálatos módon a tatárok teljesen váratlanul 1242. márci...
A Turul nemzetségbeli Szent László király volt édesatyja és Rheinfeldi Adelheid az édesanyja. 1095-ben árván maradt, ekkor I. Komnénosz Elek császár (1081 - 1118) követei megkérték Könyves Kálmántól a bizánci trónörökös, Kaloioannész (~1087– 1143) számára Szent László leányának, Piroskának kezét. 1104-ben a bizánci tábornok, Eumathiosz Philokalész vezette a követséget, amely Piroskát a ...
Édesapja a Becse-Gergely nemből származó bethleni gr. Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya, a nagyenyedi kollégium világi gondnoka, édesanyja pedig Nagy Bora volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik, de csak öt testvér maradt életben közülük. Bethlen Kata nyolc éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja második férje br. Haller István is meghalt két esztendő múlva...
Atyja Báthory Gábor fejedelemnek a testvére, édesanyja pedig a lengyel Zakreska Anna volt.
II. Rákóczi Györgyöt 1640-ben váradi főkapitánnyá nevezték ki, így ismerte meg a szomszédos vármegyében élő Báthory Zsófiát, aki a Gút - Keled nemzetségből való ősrégi családnak abból az ágából származott, amely már öt fejedelmet is adott Erdélynek.
Az eljegyzés 1641. nyarán történt, de a menyegző...
A meseirodalom nagyasszonya Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas megyei Szentivánfán. Édesapja Bezerédj György, híres jogász, országgyűlési követ, később az ország alnádora, Édesanyja Szegedy Antónia volt. A családban szerették és becsülték a tudományt, a költészetet. Amália megtanulta a német, francia és angol nyelveket. A kor nevelési szokása szerint zongora leckéken csiszolódott...
Édesapjától Szögyény Zsigmond alkancellártól a vallásosságot és kötelességtudást örökölte, míg édesanyja Pásztory Júlia minden szép és nemes iránti érdeklődést, hazafias szellemet, az irodalom, a művészet szeretetét plántálta kislánya lelkébe. Gyerekkorában sokat tanult, jól beszélt németül, franciául, angolul, olaszul, sőt még késő öregségében is olyan jól tudott latinul, hogy komol...
Édesapja részben Turul nemzetségbeli felmenőkkel is rendelkező Nagy Lajos király 1379-ben, Nagyszombatban jegyezte el az 1468. február 15-én született Luxemburgi Zsigmonddal. Apja halálakor, tizenegyéves korában örökölte mind a magyar, mind a lengyel trónt, és így 1382-ben Székesfehérvárott megkoronázták.
A magyar történelem során először ült nő a trónra, tehát Anjou Máriát Magyarország első királynőjeként tisztelhetjük. Kiskora miatt, helye...
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Tóth Ilona (Cinkota, 1932. október 23. – Budapest, 1957. június 28.) szigorló orvos, akit az 1956-os forradalom után kivégeztek. Személye az 1956 utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. Szülőháza ma emlékhelyként működik és kiegészül egy konferencia-teremmel, illetve a bírósági perének tárgyalóterméhez hasonlóan berendezett helyszínnel....
Czuczor Gergely-Fogarasi János: Magyar értelmező szótár
Mai napig a legmélyebb és legátfogóbb magyar értelmező szótár ami az Magyar Tudományos Akadémia MTA megrendelésére és kiadásában jelent meg. Elkészítői az MTA felkérésére Czuczor Gergely és Fogarasi János akadémikusok voltak
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére...
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
„A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természe...
A gyök egy 18-19. századi nyelvészeti szakkifejezés: a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentés tartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre. A gyök nem volt azonos a szótővel, mivel ez utóbbi esetében nem állt fenn a nemredukálhatóság kritériuma. A gyökök lehettek kötött vagy szabad morfémák is. A gyök morfémákat alapvetőnek tartot...
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
A szóbokor nyelvtani szakkifejezés, az egy szógyök köré szerveződő szavak csoportját, bokrát jelenti.
A szóbokorba szerveződő szavakat jelentésbeli és hangalakbeli hasonlóságuk kapcsolja össze. A szóbokrok egy-egy elvontabb jelentéskör köré csoportosulnak. A finom hangalakváltozások követik a jelentésváltozásokat. Így a nyelv mintegy összefüggő hálózatot képezve írja le a vil...
Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
Horthy Miklós kormányzó 1942. szeptember 21-én felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Az előző napi, gödöllői találkozójukon már közölte vele, hogy az új honvédelmi minisztertől várja „a honvédség Bartha számlájára írandó megromlott szellemének és fegyelmének helyreállítását”. Nagy meggyőződéséhez híven mindent megtett, hogy a honvédséget távol tartsa a politikától. Azonban a Honvédelmi Minisztériumban Bartha többségben l...
Elődjéhez, Klebelsberg Kunóhoz hasonlóan az oktatást kiemelt nemzetpolitikai ágazatként kezelte és jelentős támogatásokat szerzett tárcája részére. A húszas évek végén az állami költségvetésből a kultusztárca mintegy 9-10 százalékban részesült, míg a harmincas évek elején 11-13 százalékban kapott támogatást. Iskolapolitikájának egyik célja volt, hogy a különböző iskolatípusok között fennálló különbségeket csökkentse, és a nemzetnevelés érdek...
Közoktatás-politikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924), a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926), a tanárképzés reformja (1924) jellemezte.
Népiskola-politikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926), a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban, azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötel...
1907-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát, majd az első világháborúban a frontra került, ahol 1917-ben századosi rangot kapott. A háború után 1925-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd katonai attasé lett Párizsban, Belgrádban és Athénban, ezt a tisztségét 1933-ig töltötte be.
1933–37-ben a vezérkari főnökség 2. osztályának volt vezetője. 1938. november 1-jén vezérőrnagyi rangot kapott, és az 5. gyalogdandár parancsnoka lett....
Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika grand old manje az Osztrák-Magyar Monarchia konzuli akadémiáján végzett és a monarchia külügyi szolgálatában kezdte meg diplomáciai pályafutását. Ausztria-Magyarország szétesése után az önálló magyar külügyminisztérium megszervezésében játszott meghatározó szerepet. A minisztérium vezértitkáraként annak tulajdonképpeni vezetője volt. E pozícióját feladva lett Magyarország berlini követe, 1925-be...
Első miniszterelnöki feladata a Délvidék visszafoglalása volt. Valójában Bárdossy nem szegte meg a Teleki-féle szerződést, mivel a Jugoszláv határon 1941. április 6-án felvonuló magyar-német haderőből csak a német kontingens hatolt be Jugoszláviába, és Bárdossy még akkor sem üzent hadat Jugoszláviának, amikor április 6-a és 10-e között a jugoszláv légierő több alkalommal bombázott magyar területeket. Április 10-én azonban az önálló horvát állam kikiá...
4628 találat 93 oldalon | Megjelenített találatok: 201-250
