A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. ...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a ...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a hel...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azok...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helye...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken ker...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeke...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken ke...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a hely...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a h...
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - kőkortól évezredeken át élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a kultusznak a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká alakultak át több tucat régészeti feltárásból kerültek elő szerte a Kárpát-medencéből i.e 5000-től kezdve. Fontos megfigyelés, hogy ezek az anyaistenszobrok érdekes módon leggyakrabban azokon a helye...
Édesapja ifj. Schalkház Lipót a Kassai Schalkház. – Szálló tulajdonosa korai halála miatt, édesanyja, mint igazgatósági tag dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított szállóban. E jövedelméből tartotta el három gyermekét. Sára Kassán született, iskoláit tanítónői diplomája megszerzéséig itt végezte. Egy esztendőt tanított, majd könyvkötészetet tanult, 1919-től pedig különböző fel...
Születési évét 1626-ra tette Kulini Nagy Benő és Sárváry Elek. Balás Ilona azonban rámutatott, hogy az nem valószínű, hogy Bornemissza Anna csak 28 éves korában ment volna férjhez, mégpedig ez esetben nála 5 évvel fiatalabb Apaffy Mihályhoz, mert azt a korabeli források feljegyezték volna. Édesapja Borosjenői Bornemissza Pál Bihar vármegyei régi nemes családból származott. I. Rákóczi György udvari főkapitán...
Brunswick Antal és Seeberg Anna bárónő, Mária Terézia udvarhölgyének lánya Pozsonyban született, keresztanyja maga a királyné volt. Gyermekéveit a család martonvásári kastélyában töltötte, csak a téli időszakra költöztek fel Budára, ahol a gyerekek igen magasszintű nevelésben részesültek. A Brunswick család szoros barátságban állt Beethovennel, aki martonvásári kastélyukban többször vendégeskedett. Sok...
A magyar cigányzenész családok közül kiemelkedik a Czinka család, amely négy generáción keresztül adta a magyar zenekultúra egyéniségeit. A család hírnevét Rákóczi Ferenc fejedelem udvari muzsikusa, cigányprímása és annak unokája, az első ismert női prímás, Panna alapozta meg. Nagyapja keresztneve ismeretlen, de fiaival, Sándorral és Ferenccel együtt szerzett művei annál ismertebbek: a Rákóczi siralma, kesergőj...
Az egri vár 1552-es ostroma a magyar történelem egyik legismertebb eseménye. Ez az ismertség éppúgy köszönhető Gárdonyi Géza regényének, mint Székely Bertalan festményének. A hatalmas túlerő ellen küzdő hős egri védők között különösen fontos szerepet játszottak a nők, ahogyan azt Tinódi Lantos Sebestyén egykorú krónikájában is olvashatjuk: „ Ott asszonnépek vitézködnek vala.”
Anonymus krónikájának 3. fejezetében a következőket olvashatjuk:
„Az Úr megtestesülésének 819 esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szittyaországnak, feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki Álmos nevet kapta.
Azonban isteni csodás eset ...
Magyar Nagyasszonyok - Erzsébet magyar királyné Sissi
Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sissi, a Wittelsbach Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika második gyermeke volt. A kor nagypolitikai megfontolásainak megfelelve anyja nagynénje Zsófia főhercegné, Ferenc József édesanyja a Wittelsbachokat a Habsburgok szintjére akarta emelni. Így a nagyobbik lányt, Helént szánták Ferenc József jövendőbelijének, de ő a 15 éves Erzsébettel esett szerelembe. ...
A magyar irodalom kiemelkedő íróját, Jókai Mórt A lőcsei fehér asszony című regényének írásakor Géczy Julianna élettörénete ihlette, de természetesen a mű fikció.
A valóságban Géczy Julianna a család birtokán született Osgyánban - Málnási Ödön szerint - 1688-ban. Atyja garamszegi Géczy Zsigmond karabélyos testőrezredes volt. Géczy Julianna a nála körülbelül 18 évvel idősebb labanc Korponay Ján...
A pest megyei Nagytétényben született grófi családban. A Pröbstl - féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, az ő nagyszüleinél 13 éves korában találkozott, barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba, és néhány év múlva feleségül is vette. Nem illettek egymáshoz, férje dorbézoló életmódot fojtatott, ...
Magyar Nagyasszonyok - Izabella királyné
(1519 - 1559)
Atyja Jagelló Zsigmond, az „öreg” lengyel király, anyja Bona Sforza milánói hercegnő.
Húsz éves korában, Krakkóban jegyezték el János király követei, akik Székesfehérvárra kisérték, ahol 1539. március 2-án házasságkötése alkalmával megkoronázták.
Fia János Zsigmond 1540. július 7-én született, de férje már július 22-én meghalt, fia gyámjául a pálos Frate...
A Komárom megyei Ászáron született, eredeti nevén Krippel Mari gyermekkora nyomorúságos volt. A falusi ácsmester ötödik gyermeke égészen kicsi korában elveszítette édesanyját. Részeges és kegyetlen apa újranősült és a mostoha sem volt különb nála. Győrben végezte el a négy elemit, de 10 éves korában apja pesztonkának adta egy bűvésznek. Hat év múltán véletlenül megsértette a ház asszonyát, ezért megvert...
A Kanisay család az Osl nemzetségből származott. Ebben a családban született többek között Kanisay János egri püspök (1385 - 1387), majd esztergomi érsek (1387 - 1418), aki az egyházszakadást megszüntető konstanci zsinaton a magyar egyház képviseletét vezette. Kanizsay Dorottya biztosan ebből a családból származott, amelyet többek között II. Lajos királynak Budán, 1519. június 25-én személyére kiáll...
Magyar Nagyasszonyok - Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszony
Édesatyja a Kaplony nembeli nagykárolyi Károlyi László, édesanyja (S)Zinyi Klára volt.
Édesszülei korán meghaltak, így az árvaságra jutott Károlyi Zsuzsannát Károlyi Mihály és Perényi Erzsébet nevelte fel Nagykárolyban. Ott ismerte meg iktári Bethlen Gábor, Bocskay István fejedelem főtanácsosa. A menyegzőt Szatmáron tartották 1605 májusában. Előbb vajdahunyadon laktak, majd más birto...
Országgyűlésünk második női képviselője szerény körülmények közt élő családba született. Apja – az akkoriban ritkának számító – elektrotechnikusi munkája miatt, családjával az egész nagy monarchiát beutazta. Világszemléletének alakulásában ez meghatározó volt és az is, hogy néhány évig a bécsi Sacré-Coeur intézetben tanulhatott, mint tandíjmentes „szegénynövendék”. Műveltségé...
Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként született, a Sátoraljaújhely melletti Barátszerén. Születésekor édesanyja elmúlt 40 éves, édesapja közel járt a hatvanhoz. A szülők, akárcsak testvérbátyja Kossuth Lajos is inkább fiút szerettek volna, ezért elhatározták, hogy úgy fogják nevelni, tanítani, mintha fiú lenne. Kitűnő nyelvérzéke volt, de barátnőivel magyarul levelezett. Kossut...
A XX. századi magyar kerámiaművészet egyik legkiemelkedőbb mestere Győrött született. Tanár édesapja korai halála után, fiú internátust vezető édesanyjával, testvérével korán megismerkedett az anyagi gondokkal. Középiskoláit Győrött végezte el. A tehetséges rajz és formakészségű lány, gyermekévei utcájában lakó kályhásmesternek köszönhetően kerül az agyag közelébe. 1922 - 1926-ig Budapesten Jaschik ...
A dualizmus (1867 – 1918) kori Magyarországon a magyar nők társadalmi helyzete és az életmódjuk is kezdett alapvetően átalakulni. A korabeli források tanúsága szerint az akkori nők egyik legkedveltebb elfoglaltsága az utazás, a kirándulás és a séta. Ez a tevékenység keltette fel egyre inkább a nők érdeklődését a sportolás iránt is, amely ebben az időszakban a férfiak kiváltsága volt. A férfiak többsége...
A jómódú kereskedő édesapa a leszegényedett, előkelő famíliából származó báró Simunich Boldizsár császári brigadéros húgát vette feleségül. A Zágrábban születő kislány 13 évesen árván maradt, ezért 1843-ban nagybátyja, Simunich Boldizsár bécsi házába került. Részben polgári származása ellenére, jelentős örökölt vagyonával a legelőkelőbb bécsi körökbe találta magát. 1848 márc. 13-án a 1...
A magyar nőnevelés úttörője a reformkor szabad légkörében, elszegényedett kisnemesi családban született Máramarosszigeten. Iskoláit is ott végezte. 1836-tól a máramarosszigeti jótékony egyesület műkedvelő színjátszótársulatában Vörösmarty Mihály „Vérnász” c. művének Dóra szerepét tehetségesen játszotta. Korának költői a nőkben a hazaszeretet tüzét akarták felél...
Zempléni Moskovitz Amália képző- és iparművész, költő, író és tanár. 1885-ben, a felvidéki Körtvélyesen született földbirtokos családban, falusi környezetben, nagypolgári életvitelben nevelkedett.
A birtokhoz közeli falu, Leszna nevét vette fel, az Annát csak művészként használta, barátai Málinak szólították. Szalonjában megfordult többek között Ady Endre, Kaffka Margit, Lukács György, Rippl...
A Képes Krónika szerint a Rátót nemzetség Könyves Kálmán idejében az apuliai Casertából jött Magyarországra. A Rátót nemzetségből származott az a Loránd, aki Serke várának volt az ura 1324-ben, s akinek Loránd nevű unokájáról vette a nevét a Lorántffy család. Serkei Lorántffy Mihály 1608-ban jutott Sárospatak birtokába. Első neje zeleméri Kamarás Borbála volt, tőle született Lorántffy Zsuzsanna, ak...
Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.
Szederkényi Anna írónő (akinek nevét nem annyira saját könyvei, mint inkább a Courths-Mahler-regényfordításai őrizték meg az irodalmi emlékezet számára) 1925-ben azt jav...
Alsó-őri Moór Anna az első magyar színésznő. Kelemen László, az első hivatásos színtársulat szervezője, színésze és igazgatója alapítja meg az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot, 1790. szeptember 21-én, Kazinczy Ferenc és Gróf Ráday Pál támogatásával. Tagjai: Soós Márton, Horváth János, Baranyai Balázs, Ráth Pál, Ungvári István, Moór Anna, Termetzky Franciska, Nagy Erzsébet és Nagy Mária. Az els...
A magyar ősvallás istenasszonya.
A Boldogasszony elnevezés az egykori ősmagyar vallásból táplálkozhatott. A Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve a kereszténység előtti időkből származik.
A mai napig fennmaradt ez az ősi istenanya-hit, a magyarok Boldogasszony-tiszteletében és maradt a magyarok ismertető jegye a katolikus keresztény világban. A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - k...
Atyja 1596-ban Eger várának a kapitánya volt, 1603-ban szabadult a török fogságból, majd váradi kapitány lett, ekkor a bécsiek vetik az év végéig fogságba. 1605-ben csatlakozott Bocskay István felkeléséhez és református hitre tért. Résztvett az 1616. nov. 11-én kötött zsitvatoroki - béke tárgyalásain. Ebben az időben már Várday Kata volt a felesége, mert enyingi Török Zsuzsanna, öt gyermekének anyja, már k...
Patrona Hungariae latinul a Magyarok Patrónája, nem más mint a Magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz Mária. Ez a megnevezés az országalapító első királyunk, Szent István országfelajánlása jogán született. Halála előtt, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, országát és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe, s ezzel oltalmába ajánlotta. Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. 1687...
Édesanyja, késmárki Thököly Erzsébet révén első fokú unkatestvére volt Thököly Imre felsőmagyarországi fejedelemnek, így sógorságban állt gr. Zrínyi Ilonával is.
1670-ben nagyanyjánál, Thurzó Katalinnál talált menedéket Árva várában, amikor a német zsoldosok még gyermekként tömlöcbe vetették. Néhány hónap múlva kiszabadulva Erdélybe menekült. Ott húsz éves korában férjhez adták Pe...
Portugália és Magyarország közti dinasztiai kapcsolat legkiemelkedőbb személyisége, III. Péter aragóniai király és Konstanza, szicíliai hercegnő leánya, II. András királyunk dédunokája. Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, nevét szentté avatott nagynénjéről kapta. Háborúzó nagyapja és édesapja születésének örömére békélt meg egymással. A kor szokás...
Magyar Nagyasszonyok - Ráskay Lea
(XV. – XVI. század)
A Gút-Keled nemből származó Ráskay család törzsbirtokai Zemplén vármegyében feküdtek. Ráskay Balázs Mátyás király korában budai várnagy, II. Ulászló korában tárnokmester, majd varsói követ lett. Fia Ráskay Gáspár II. Lajos korában főkamarási, majd tárnokmesteri és temesi főispáni méltóságot érte el. Eddigi ismereteink alapján Ráskay Lea, az első név szerit azonosítható ...
4628 találat 93 oldalon | Megjelenített találatok: 151-200
